Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Harry Potter a múltban 2. fejezet

A reggelit  élmény volt megkostolni. Harry úgy gondolta bolondság lenne gyorsan enni. Hiába akart minél előbb elmenni az abszol útra... nem tudta hipersebességgel megenni. De egy kicsit gyorsabban a max egésséges evéstempónál igen. Miután befejezték a reggelit Mrs. Evans felküldte őket a szobájukba felöltözni. Legalábbis Harryt, mert Lily már teljesen kész volt. Harry a hipergyorsaság maxánál is gyorsabban futot fel a lépcsőn, húzta fel egyes ruhadarabjait, húzta le egyes ruhadarabjait, zuhanyzott le, mosta meg a fogát, húzta fel úgyan azokat a ruhadarabokat mint amit 43 másodperce lehúzott, futott le a lépcsőn, úgy, hogy majdnem leesett a lépcsőről, és ezért megkapta édesanyja kedves nevetését. Ez összesen 1 perc 13 másodperc volt, de ebből 24 másodpercet Lily nevetése töltött ki.

Az út olyan fél órába telt. Lily eközben megmutatta Harrynek a listát amin a tanévben szügsékes dolgok szerepeltek. Harry felismerte, hogy mindenből majdnem ugyanazokat a könyveket kérik amiket tavaly. Egy pillanat! Tényleg! Hiszen, hogyan fog ő a roxfortba járni amég a múltban van!? Valahogy csak megkell beszélni Dumbledore-ral. De a jövőben. Ott mi van. Mostanában nem is gondolt erre. Mit fognak szólni, hogy Harry Potter eltünt? Hirtelen Voldemort lebegett a szeme előtt amint hatalomra tör... nem az nem lehet hiszen ott van Dumbledore - Most egy másik rémkép jött a szemelé - Dumbledoret eltalálja egy halálos átok, kiesik az ablakon egy magas toronyból... a roxfort egyik tornyából. Hirtelen azon kapta magát, hogy kivrte a víz és szaggatottan veszi a levegőt.
- Harry? Jól vagy? - jutott át a dobhártyáján egy lágy, kedves hang. Nem ilyen nem történhet a roxfort igazgatójával. Anyjára nézett, és lassan bólintott egyet. Igen. Beszélnek Dumbledore-ral és kitalálnak valamit, és visszajut a jövőbe. Addig pedig tölt egy kis időt a szüleivel.
- Megérkeztünk! - szakította félbe gondolat menetét Mrs. Evans.
Sétáltak egy kicsit, majd odaértek egy a muglik számára jelentéktelen kocsmához, a Foltozott Üsthöz. A csapos egy aprócskát fiatalabbnak nézett ki, de még itt is fogatlan volt.
- Adhatok valamit? - kérdezte, a maga módján udvarias hangnembe.
- Nem, köszönjük - sietett Mrs Evans, vagy ahogy mostanában magában szólítja nagymami. Ahogy eleinte Lilyt is anyának szólította, de mikor tizedszer is elhangzott ez a megszólítás, Harry legszivesebben elfutott volna. Mire kinézett gondolataiból azon kapta magát, hogy Lily húzkodja be a falon keresztül.
- Bocsi - mondta Harry és úgy gondolta, hogy nem kéne mostanában gondolkodnia. De hisz ezt is gondolja! Ez volt az utolsó gondolata, és mostantól a kívülállókra is figyelt.
- Előszőr, vegyük meg a bájitaltan hozzávalókat - javasolta Lily.
- Rendben, én addig elmegyek a könyvekért - mondta Mrs. Evans.
- Ne! Én is beakarok menni a Czikornyai és Patzába - kérlelte Lily az anyukáját.
- Ha te bejösz szívem, akkor estig ott fogunk várni, és én nem érek rá egész nap, úgyhogy a válaszom, nem - mondta Mrs. Evans feltűnően sok kedvességgel a hangjába, de a nem szót nagyon megnyomva.
- Kérlek - Lily nem törűdött bele az elutasításba.
- Mondtam már kedvesem, hogy nem - szintén kihangsújozta az utolsó szót.
- De neked nem muszáj itt maradnod, biztos össze futunk egy ismerőssel aki a szüleivel van. Majd ők haza visznek - erősködött Lily.
- Miért, ők szerinted ráérnek egész nap itt áldogálni, és várni téged?
- Erre nem gondoltam. De! Mondjuk Measy mindig egyedül szokott jönni, mert ők közel laknak - magyarázta Lily.
- És hogyha egy ugyan annyi idős barátod is veled van akkor már egyedül hagylak? - kezdte Mrs. Evans - És ebben az a ráadás, hogy már amugy is ketten vagytok.
- De ő mindig egyedül szokott járni! - vágta rá Lily.
-  Jó, nem bánom, de haladjunk már, mert tényleg estig itt leszünk! - mondta Mrs. Evans.
- Mondtam már, hogy imádlak! - lelkesült fel Lily azzal megölelte az anyukáját.
- Akkor indulunk? - szólt közbe a kicsit már hosszúra nyúló társalgasba Harry.
- Rendben, akkor én beszerzem a szügséges dolgokat, de előszőr menjünk be a Gringottsba - mondta Mrs. Evans, miközben Lily kezeit próbálta lefejteni a derekáról.

Végre elértek a hófehér épülethez, és beléptek a fényes bronzkapunk, mely mellett ott állt egy kobold vörös és arany egyenruhában, aki meghajolt mikor beléptek. Itt egy ezüst ajtó volt, fölötte ez a felirat:

Lépj be, vaádor, de vigyázz:
Nem csak kincset rejt e ház.
Ha csak vinnél, de nem hozol,
Fejedre csak bajt halmozol.
Ki idegen kincset áhít,
Annak e hely csapdát állít.
Add fel, tolvaj, ne légy dőre,
Varázslat  e kincsek őre.

Harry ugyanazt a lesujtó érzést érezte, mint amit első és egyben - eddig a napig - utólsó látogatásakor érzett. Tényleg bolond aki ide beakar törni. Alig észrevehetően Lily felé sandított, ő is valamiolyasmi érzést érezhetett mint Harry.
Az ezüst ajtót is őrizte két kobold, szintúgy meghajoltak mikor Harry, Lily, és Mrs. Evans bement az ajtón.
Beértek a márványcsarnokba. Mrs. Evans az egyik pult mögött ülő koboldhoz lépett, és átváltotta a mugli pénzt varázsló pénzre. Szépen kiszámolta, hogy mennyi szügséges.
- Tényleg bolond aki beakar ide törni - hallodta Lily halk hangját a háta mögül.
- Igen - válaszolta Harry.
- Gyertek! - hallották Mrs. Evans hangját - Én beszerzem a dolgokat, ti pedig menjetek a Czikornyai és Patzába. Remélem ennyi elég lesz - azzal elment beszerezni a dolgokat.
- Szia Lily! Hát te itt? - hallotta Harry egy lány hangját a Kviddics a javából nevű bólt környékéről.
- Szia! Hát tudod, van valami amit úgy neveznek, hogy suli és a mostani tanévre vásárolok be - válaszolta Lily.
- Bocs, de csak udvariasságból kérdeztem, különben nem érdekelt. De az érdekel, hogy hogy Ágas mása áll melletted? - mondta a lány.
- Hosszú sztori. Most csak annyit mondok, hogy a jüvőből jött és, hogy Harry Potter a neve - csevegett tovább Lily - Nem láttad Isabellt?
- Ő is ma jött bevásárolni, de már elment haza, én meg éppen a seprűket néztem, mert szülinapomra nézek magamnak ajándékot, és ha össze dobom a spórolt pénzem, meg a szülinapit, akkor futtya egy új seprűre. Ó, és a nevem Mariett Aner, de Maesynek szólíts. Ha nem akarsz Maesynek, akkor bárminek csak Mariettnek ne - fejezte be Maesy. Harry biccentett. Ez a lány, vagyis Maesy Ágasnak szólította az apját. Akkor ő az anyja barátja is meg az apjáé is?
- Na és Maesy, megvársz amég megnézem a könyveket a Czikornyai és Patzában? - kérdezte Lily.
- Persze. Úgy is estig akartam maradni - azzal Harryhez fordult - bejössz velem a Kviddics a javából nevű bóltba, amég Lily olvasgat a Czikornyai és Patzában?
- Igen - atta meg a tömör feleletet Harry.
- Oké, akkor én mentem - futott be Lily a könyvekhez.
- Segítessz kiválasztani, hogy melyik seprűt vegyem meg szülinapomra? - kérdezte Harryt, de nem volt ideje válaszolni, mert odaért Mrs. Evans.
- Sziasztok! Ezeket oda adjátok majd Lilynek?
- Igen Mrs. Evans - válaszolt Maesy.
- Köszi - majd elment.
- Igen segítek - válaszolt megkésve Harry.
- Kösz. Akkor menjünk - mondta.

Maesynek igaza volt, nagyon nehéz volt választani, még ár kereten belül is. Végül egy kométa kettő-negyvenest választottak. Miután kifezették úgy döntöttek ha Lily nem akar jönni akkor a holttestén keresztül ráncigájják ki a bóltból. Persze, Maesy határozata volt ez.

Olyan tíz órakor sikerült kiráncibálni Lilyt vagyis a boltos kizavarta mert már réges-rég zárva kellett volna lennie a boltnak.
Tizenegy órakor haza értek.
- Végre, hogy itt vagytok! Tudjátok, hogy a Czikornyai és Patza nyolc órakor zár?! - kérdezte kicsit sem kedvesen.
- De, Lilyt csak most zavarta ki seprüvel a kezében a tulajdonos - sietett a válasszal Measy.
- Drágám, holnap majd előbb felkelsz, és elmész, de ilyen későn már nem mehetsz haza egyedül - ezt már kedvesen mondta.
- Hááát... elég fáradt vagyok - mondta Measy - Igen. Nagyon szépen köszönöm Mrs. Evans.
- Jó, akkor menjetek aludni.

Harry épp, hogy bele feküdt az ágyba, máris mélyen aludt.

*Kérlek titeket, hogy szóljatok hozzá a történethez!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.